Quimby-riport a stúdióból

Rockinform
2005. november

Hölgyeim és uraim, tessenek elképzelni, e sorok íróját stúdióba invitálta a Quimby! No, nem vendégművésznek (nem őrültek meg), hanem interjúzni, hogy halljak legalább valamit az új lemezükről. Nos, ez sikerült! Beszélgetőtársam, Balanyi Szilárd jókora késéssel érkezett meg, így ha ötvenszer nem hallottam a „Sehol se találom” különböző verzióit, amit Kiss Tibi énekelt fel épp lankadatlan szorgalommal, hát egyszer sem! Nem unatkoztam: egy szövegvariáns helyben, a fülem hallatára született meg, és a hangmérnök Reményi László elképesztő ügyességén is volt mit csodálni. Idővel aztán Szilárd is „diktafonvégre” került.

- Szeptember 27-én, a Corvin téri Ethnic stúdióban vagyunk. Hol tart most a lemezkészítés?
- Abba a fázisba értünk, amikor az éneklés zajlik. Hátravan még a trombita szólama, meg a vokálok feléneklése. Minden más hangszer már rögzítésre került. Ez most elég pepecs munka, mert hosszú kihagyás után álltunk össze, lassan egy éve. Szeretnénk odafigyelni, hogy a lehető legtökéletesebbet hozzuk ki magunkból, ezért kicsit elhúzódtak a stúdiómunkák. A felvételek végeztével jön a keverés: akkor nyeri el végleges formáját minden dal. Az nyugodtabb fázis: akkor nekünk igazából már csak a fantáziánkra kell hagyatkozni. A tervek szerint október elején szerettük volna megjelentetni a lemezt. Most október végére saccolom ezt az időpontot. Egyébként 14 vagy 15 dal lesz rajta.
- Milyen lesz szerinted ez az anyag? Hasonlítható-e valamilyen szempontból valamelyik korábbi lemezetekhez?
- Igazából minden Quimby-lemez kicsit más: mindig annyit változott csak, amennyire másként gondolkoztunk éppen. Megfigyelhető egy érdekes vonulat például abban, ahogyan az elektronikát használtuk, lemezről lemezre. Most ebben a tekintetben visszanyúltunk a gyökerekhez úgy, hogy közben a zene fejlődött tovább, alakult, ahogyan mi is. A megoldások viszont változtak. Próbálunk megint minél kevesebb elektronikát használni, vagy úgy használni, hogy az ne tűnjön fel. Nem mintha szégyellnénk, csak a zenekar életében ez az időszak jött el megint. Az is az érzésem a lemez kapcsán, mintha kicsit komolyodtunk volna, mert nyugisabb, lassabb, és kidolgozottabbak az új dalok. Kevesebb bennük a zúzás, a metálkodás. A lemez hangulata, ha a zenét nézzük, vidám, ha a szövegeket, akkor nem annyira. Szerintem mindenki meg fogja találni a hozzá illő dalt, ami lehet egyszerre komikus és szomorkás is. Nem egy sötét lemez, hanem szórakoztató, de közben elgondolkoztató. Nem fognak csalódni azok sem, akik a Quimby szarkasztikus humorát várják tőle, hiszen bővelkednek a szövegek ilyen fordulatokban.
- Egyéb érdekesség várható-e az anyagtól? Gondolok itt vendégmuzsikusok esetleges előfordulására.
- Tervben van, remélhetőleg hallani is lehet majd. Lesz egy vonósnégyes (Gazda Bence vezényletével), és fúvós szekció is (Abbas Murád vezetésével), pár dalban.
- Mi lesz a lemez címe?
- A legutóbbi tipp: „Kilégzés”. Ez bármelyik pillanatban megváltozhat, ismerve a kedves munkatársam észjárását.
- Mikor és hol lesznek a lemezbemutató koncertek?
- Október végétől már erre készülünk. A turné állomásai: Bővebb információkat a www.quimby.hu honlapon lehet olvasni. Ami biztos: decemberben Budapest, Pecsa.
- Ezt a stúdiót ti választottátok, vagy a kiadó?
- Mi választottuk! Az a történet lényege, hogy az első szólóalbumomat az a kiadó adta ki, akié ez a stúdió, és itt vettük fel a legutóbbi Quimby-albumot is. Teljesen kézenfekvő volt, hogy most is idejövünk. A stúdióhasználattal kapcsolatos megbeszélés eredménye végül az lett, hogy a Tom-Tom ki is adja a lemezt, mivel az Universallal lejárt a szerződésünk.
- Mi publikus abból, hogy egy Quimby milyen feltételek mellett készíthet ma lemezt?
- Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a kiadó stúdiójában – nem mellesleg: az ország egyik legjobb stúdiójában – annyit dolgozhatunk, amennyi szükséges. Egyébként pedig holnapután ülünk le szerződést kötni a kiadóval. Akkor fognak kiderülni a részletek, hogy ki mit vállal a reklám, a gyártás és a videoklip költségeiből. Előfordulhatnak tételek, amelyeket a zenekarnak kell állnia, de szerencsés esetben nem lesz ilyen.
- Tudjátok-e már, hogy melyik nótákból készülnek klipek?
- Van három-négy szám, ami esélyes lehet, de nincs még meg a rendező sem. Szerintem még az idén leforgatunk valamit.
- Mit tapasztaltatok az újjáalakulásotok óta megtartott koncerteken arról, hogy megmaradt-e veletek az a népes közönség, amelyik korábban veletek volt?
- Részben mindenképpen megvan, sőt az a fura helyzet állt elő, hogy rengeteg új arc, rengeteg fiatal van a koncertjeinken. Ez azért meglepő, mert bár gyakorlatilag felnőtt rajtunk egy generáció, mi jó pár évig semmi újjal nem rukkoltunk elő. Mégis, a fiatalok megtalálták a zenénket, és rengetegen vannak megint a bulijainkon.
- Hallottam egy színházi munkátokról is. Ez miben áll?
- Puskás Tamás rendező megkeresett minket, hogy ha már úgyis használta a Quimby zenéjét az „Ahogy tetszik” című darabban, hát csináljunk olyat, hogy a zenekar élőben lépjen fel minden előadáson! Új dalokat kellett írni a darabhoz, és felhasználtunk egy-két régit. Az előadás elejétől a végéig mi vagyunk minden zenéért a felelősek, még a gongütésért is! Fent vagyunk a színpadon mind a hatan a Vidám Színpadon, Shakespeare „Vízkereszt, vagy amit akartok” című vígjátékában.
- Mik a Quimby tervei a lemezbemutató koncerteken túli időszakra?
- Szeretnénk készíteni jövőre egy DVD-t koncertfelvételekből és archív anyagokból, de ez egy hosszabb folyamat.
- A Quimby újraéledését követően hogyan működnek tovább az oldalági projektek?
- Szinte mindenkinek van másik zenekara a Quimbyn kívül. Gerdesits Ferencnek a Marlboro Man, az Üllői Úti Fuck, és még sorolhatnám. Livius-nak ott A Kutya Vacsorája (lásd a www.akutyavarcsoraja.hu honlapot). Dodi a Kamuban játszik. Én a saját, önálló albumaimat készítem. Megy továbbra is minden! Livius is szeretne már A Kutya Vacsorájával megjelenni a piacon, lemez formájában. Az én új anyagomból hamarosan jön a harmadik videoklip, és rövidesen forgatok még kettőt. Folyamatosan dolgozom párhuzamosan. Nem összeegyeztethetetlen a dolog, csak folyamatosan kell gondolkozni előre, és tudni kell időben egyeztetni. A második önálló albumom egyébként február végén jelent meg, „Súlytalanság” címmel, magánkiadásban Romhányi Áronnal és Pély Barnával. A terjesztést az Universal vállalta. Nyilván, másfajta dalokat tartalmaz, mint amilyenek a Quimbynél szólnak. A Quimbyben hat ember közös gondolkozása hoz létre valamit. A saját albumomra pedig minden úgy íródik, ahogyan én szeretném. Annyiban lesz csak Quimbys, amennyiben én ott játszom. Egyébként mindig az aktualitás dönti el, hogy melyik a fontosabb számomra. Most a Quimby.

Pihenésképp aztán sikerült Kiss Tibit kicsalogatni a folyosóra cigiszünetre, no meg azért, hogy egy személyes kérdést tehessek fel neki.

- Olvastam valahol, hogy egy hosszas, vagy súlyos betegség közben átértékeli az ember az addigi életét. Ez veled is megtörtént?
- Elgondolkoztam dolgokon, persze! Ilyen szempontból én is átértékeltem, ha azt vesszük. Amikor az ember egészséges, teli van mindenféle vágyakkal, tervekkel, ötletekkel. Amikor nem egészséges, mindez egyetlen vágyra szűkül le, ha az ember pozitívan áll a dolgokhoz: hogy először rendbe kell jönni! Ez az időszak nálam viszonylag sokáig tartott. Volt időm elgondolkozni, hogy mi és hogyan történt. Nem is az okokat kerestem, hanem a megoldásokat, hogy mit nem kéne csinálni, vagy merrefelé kéne menni. Az élet értelmén szerintem egyszer-kétszer elgondolkozik az ember, és leginkább olyankor, amikor baj van. Eltűnnek a problémáknak azok a részei, amelyek valahol nem fontosak az életben, és kirajzolódnak az igazán lényegesek. Például, hogy kik az igazi barátok, mik a fontos dolgok, helyek. Ilyen szempontból olyasféle volt az egész, mint egy szűrőn átmenni. A kudarcot, bukást jó esetben úgy fogja fel az ember, mint egyfajta tapasztalatot. Természetesen, van ennek a folyamatnak olyan időszaka, amikor elkeseredés van, és az önsajnálattól az öngyilkolásig minden megfordul az ember fejében. Végül a kudarc természetes részévé válik az életnek. Onnantól kezdve lehet belőle tanulni. Most már az a feladat, hogy meg tudjak feledkezni ezekről a dolgokról. Ez a mostani egy jó időszak az életemben. Nem állítom persze, hogy nincsenek az életben problémák. Amúgy, jól vagyok, és egyre inkább a helyes úton járok!

A cigarettaszünet véget ért, és a három fiú aztán együtt merült el a stúdiótrükkök ördögi bugyrában.

Olasz Sándor